Sopron labdarúgó múltjában vannak olyan dicső fejezetek, amelyeket magyar válogatott játékosok írtak a szereplésükkel - írta a Soproni Téma.
A „hatok” bemutatása előtt érdemes egy kicsit elidőzni a múltban, hiszen rajtuk kívül többen vannak olyanok, akik Sopronban születtek, a karrierjük innen indult vagy éppen itt fejeződött be, és a köztes időszakban nem soproniként jutottak szóhoz a legjobbak között. Ilyen labdarúgó volt – a teljesség igénye nélkül – Babos Gábor, Csapó Károly és Kocsis István is.
A Matávot erősítették Sopron története során először 1993-ban lépett be az álmok kapuján, az előtte lévő időszakban a városban játszóknak nem volt esélyük bekerülni a nagyválogatottba. Az SLC csak két évet töltött az NB I-ben, majd utána 2000-ben jött a következő élvonalbeli résztvevő, a Matáv FC Sopron. A bordó–szürkék nyolc szezonban szerepeltek az első osztályban, miközben Magyar Kupát nyertek. Jobb játékosok alkották, mint korábban az SLC-t, nem véletlen, hogy mind a hat soproni válogatott közülük került ki.
Nagy Tamás (1976-ban született) volt a város első nagyválogatott labdarúgója. A kopaszodó ballábas szélső egyetlen alkalommal kapott lehetőséget: 2001. március 7-én Ammanban Jordánia ellen (1–1) lépett pályára. Összesen háromszor volt válogatott, és érdekesség, hogy valamennyi fellépésén más-más klubot képviselt. Pintér Zoltán (1977) szintén egy mérkőzésen szerepelt. A mokány, kemény középpályás 2002. május 8-án Pécsett Horvátország ellen játszott. A 0–2-re végződött találkozón kezdőként 56 percet töltött a pályán Gellei Imre szövetségi kapitány jóvoltából.
Pető Zoltán (1974) atlantai olimpikonként és kétszeres válogatottként került Sopronba. A ballábas, erőteljes védő a Matáv FC tagjaként 2003–2004-ben további 6 alkalommal játszott a nemzeti csapatban (Észtország 0–1, Lettország 2–1, Románia 0–3, Wales 1–2, Brazília 1–4, Kína 1–2). Huszti Szabolcs (1983) 2004. április 25-én Zalaegerszegen Japán ellen debütált. A bemutatkozása jól sikerült, hiszen a 3–2-es sikerből a győztes góllal vette ki a részét – a 91. percben lőtte. Ezt követően a Puskás stadionban Brazília (1–4), majd Tiencsinben Kína (1–2) ellen is szerepelt. Soproni színekben utoljára 2004 júniusában Kaiserslauternben játszott, amikor a magyar csapat bravúros teljesítménnyel 2–0-ra legyőzte Németországot. Tóth Mihály (1974) ugyancsak Japán ellen mutatkozott be, így nyugodt szívvel leírhatjuk, hogy ez a zalaegerszegi meccs jelentős volt a Matáv FC Sopron szempontjából, hiszen a klub két újoncot is avatott.
A gólerős csatár kezdő volt, és a 82. percig kapott lehetőséget. Az NB I. gólkirályaként ünnepelték a 2003/04-es idényben. Horváth András (1980) Sopron 6. és eddigi utolsó válogatott játékosa. A középpályás emlékezetes premiert tudhat magáénak, hiszen egy bombagóllal vette ki a részét a 2006. augusztus 16-án Grazban Ausztria ellen aratott 2–1-es diadalból. Még egy alkalommal került be a csapatba, a Szusza stadionban Norvégia 4–1-re győzött egy fájó emlékű Eb-selejtezőn. A soproni labdarúgás jelenlegi erejét látva a hetedik válogatott játékos még jó ideig várat magára…